Menü    

A Kőrösmező község története

   
 
        
          Đĺęëŕěŕ


















          Ňđŕíńôĺđ









 

Kárpátok. Pihenés :: Kárpátok. Szállodák és villák
Kárpátok. Kotedgek :: Kárpátok. Magán ingatlanok

Kárpátok. Pihenés. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Kőrösmező falu
Kárpátok. Kotedgek. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Kőrösmező falu

Kárpátok. Pihenés. Dragobrát :: Kárpátok. Szállodák és villák. Dragobrát

Kárpátok. Szállodák és villák. Laziscsina falu :: Kárpátok. Kotedgek. Laziscsina falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Laziscsina falu
Kárpátok. Szállodák és villák. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Magán ingatlanok. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Pihenés. Gyertyánliget falu
Kárpátok. Kotedgek. Jáblunica falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Jáblunica falu

Kárpátok. Izzó. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szauna. Kőrösmező falu

Áŕçŕ âłäďî÷číęó 'Ĺäĺëüâĺéń' - ßńłí˙, Áóęîâĺëü Äđŕăîáđŕň   
Âłäďî÷číęîâčé ęîěďëĺęń "Ěĺđčäłŕí"    Ńŕäčáŕ "Ęŕđďŕňč"    Ńŕäčáŕ "Ęŕçęŕ Ęŕđďŕň"   
Átutalás


Пользовательского поиска

     Jaszinja (az 1587-1944 évek magyar eredetü forrásokból párhuzamosan Kőrösmező megnevezést is használják).      
Čńňîđč˙ ßńčí˙      Kőrösmező története. 1947 óta Kőrösmező - város tipusu falu. Kőrösmező község a Hoverla, Petrosz és a Bliznica hegyek lábainál 647 méter magasságban fekszik a tengerszint fölött. A község területén Fekete Tisza (ukránul Csorna Tisza) és Laziscsina folyók vannak, melyek  a falu központjában összefolynak. A Kőrösmező község lakossága - 91oo fő. A lakosság nagyobb része - ukránok (huculok) - 7948 fő vagy 87,6 %. Magyar nemzetiségüek is laknak - 1052 fő vagy 11,4%, egyébb nemzetiség képviselői - 1%.
Čńňîđč˙ ßńčí˙      A falu eredetéről egy legenda maradt ránk, mely szerint az Isten megmentett egy Sztruk nevü gazdát, akit a hegyekben a tél lepte el. A legenda elemzése során a cseh etnográfusok arra a következtetésre jutottak, mely szerint a község első lakosai a Zelena (magyarul Zöld) faluból erednek. Tivadar Mihály "Kárpátalja: népkutatási gondolatok" c. munkájában arra utal, hogy a helyi huculok elődjei a Koszovo és Járemcséből származtak. Egyébként a Sztrukovszkij templom környékén megmaradt "Krivorivnyá", "Zelencsinká", "Vászjkivcsik", "Bukoviná" elnevezések és a folklor anyagok elemzések során feltételezhetjük, hogy a falu első hullámmu benépesitése, egészen biztos Bukovinából indult, pontosabban Vizsnicki járásból, Csernivci megyéből. A kőris fa és a  juh a régi Kőrösmező község zászlaján vannak ábrázolva. A Sztrukovszkij templom, a régi időkben pedig nem nagy toronyóra, mai napig is e község szimbólumai közé tartozik.
Čńňîđč˙ ßńčí˙      Kőrösmező község története. Először a falu elnevezését a 1555-ös irásos dokumentumokban olvashatjuk. A népek között más dátumok is léteznek: 1497, 1500, 1553 évek. Az irások szerin a faluban huculok laktak, maga a község egy magyar  Drágfe birtokos területéhez tartozott. 1583-ban a falu Károlyi ur birtokához tartozik, 1672-től a Bocskói részhez. 1672 óta elkezdődött az erdők fejlesztése. Abban az időben az erdőfejlesztést nagyon óvatosan végezték: a fakivágás csakis télen történt. Első évben kivágták a fát és helyben hagyták. Egy év mulva levágták a fák tetejét és ágait. És csak harmadévre rá, a már kiszáradt fákat leengedték a faluba. Majd a Tisza folyón át a  fákat Bocskóra szállitották. Az 172o-as évek népszámlálás alapján a faluban 53 család élt. 1724-ben az erdőszállitáshoz első viztárolót épitettek (a lakók "gát"-nak nevezték el ezt a viztárolót), Sztebnébe. A 18. század második felében a községbe német családokat telepitenek be, akik a legjobb földeket és állami támogatást kapnak az otthoni gazdálkodáshoz. Első német bevándorlók Rottevejze faluból érkeztek. Sajnos, nem sikerült ezt a falut felkeresni. A 18. század végére, az erdővel kapcsolatos munkánkon a bevándorlókkal együtt mintegy 4oo ember kapott munkalehetőséget. A huculok többször tüntetéseket szerveztek az állam ellen. Támogatták az opriski mozgalmat, melynek Oleksza Dovbus volt a vezetője, mely 1743 és 1745 között többször is meglátogatta Kőrösmezőt. Megmaradtak az emlékek és a Bilyi Hreszti (magyarul Fehér Keresztek) elnevezése is, ahol a falu lakói több alkalommal látták az opriskok vezetőjét. A 19. század elején a községben első templomi-plébániai iskolák kezdik müködésüket. A föld ajándékozási dokumentumokból kiderült, hogy ezekben az iskolákban ószlávnyelven folyt a tanulás. Abból az időből származó hivatalos irásokban találhatunk latin betüs irásmóddal irt ukrán szavakat. Iskola nyillik a kolonista bevándorlók családjaik számára is. 1800-ban egy Máramoros nevü zsidó család telepszik be  a faluba, aki zsidó szervezetet alapitott Kőrösmezőn. Engedélyt (licenziót) kap arra, hogy a német bevándorlókat valamint a helyi népet akik az erdészetben dolgoztak élelmiszerrel biztositsa.
     Az Európában lezajlott 1848-1849-es forradalmak Kőrösmezőt is érintették. Az emberek követelték az adócsökkenést és nyomását, valamint több földet a gazdálkodáshoz. 1849 juniusában szigoruan büntették a felkelőket. A XIX. század közepén a község népessége 2778 főt tett ki. Az 19oo-as népszámláláskor ez a szám meghaladta a 3454 főt. Ebből 1439 fő a mezőgazdaságban, 219 fő - kézmüvességben, 150 - üzletben, 255 fő - egyszerü munkások, 158 - szolgák, 330 fő - szezonmunkások voltak. A XIX. század végén a XX. század elején Kőrösmezőn igazitották a folyók medreit, mert vasutat kezdtek épiteni, melyet 1896-ban fejezték be. A vasut épitése arra volt szükséges, hogy több fát tudjanak szállitani, mely hajók épitésére is alkalmas volt. E vidékből eredő fából nagyon drága butrokat is készitettek és egyebeket. A község összlakossága a következőképpen alakult: Összlakosság - 9 795 fő, ebből ukránul beszélők - 6 824 fő, magyar ajkuak - 1 461, német anyanyelvüek - 1 484, egyéb - 26. Vallási felbontásban: görög katolikusok - 6 9o4, római katolikusok - 1 285, zsidók - 1 520, reformátusok - 76, kálvinisták - 8. A meglévő adatokból ebben az időben Kőrösmezőn két pravoszláv (a Bizánci ritusu vallás) család lakott. Az első világháboru idejében, az Osztrák-Magyar hadseregbe 3oo falu lakost hivtak be. A község területére kétszer jött be az  orosz hadsereg, akik a község mintegy 6o lakosát ölték meg. 1918-as novemberi  Osztrák-Magyar területén lévő forradalom a Monarchia bukásához vezetett. Ezek a tényezők a Hucul Köztársaság kikiáltásához vezettek, Kőrösmező pedig e köztársaság székhelye lett.
Čńňîđč˙ ßńčí˙      Kőrösmező története 1918 november 8-tól a falu központjában sok ezres gyülés lett összehivva, melyen megalakult az Ukrán Népi Bizottság (ukránul: Ukrájinszká Národná Rádá). E bizottságba bekerült a falu legtiszteletre méltó emberei, valamint a német, magyar és zsidó gyülekezetek képviselői is. A bizottság elnöke Sz. Klocsurák lett. Az Ukrán Népi Bizottság Kőrösmezőn jól meg volt szervezve és demokratikus uton az állam egyik tagjává lett. Kapcsolatot tartott a Nyugati Ukrán Népi Köztársasággal (ukránul: Záhidná Ukrájinszká Národná Reszpubljiká), melyben megalakult a "a propaganda szekció az ugor-ruszinok számára" (ukránul: Szekcijá propáhándi dljá uhro-rusziniv). Az volt a feladata, hogy Kárpátalját ukrán szépirodalommal és tankönyvekkel biztositsa. 1918 decemberében Kőrösmezőre indul a 620. Büntető ekszpedició, Füzesi Kálmánnal az élén. 1919. január 2-án Sztaniszlávban (ma Iváno-Frankovszk) gyülést hivtak össze, melyen kikiáltották a Nyugati Ukrán Népi Köztársaság és az Ukrán NépiKöztársaság összevonását. Klocsurák beszédet mondott, őt viszont nagyon kedvesen fogadta a Nyugati Ukrán Népi Köztársaság vezetője Petrusevics. Január 6-ról 7-re virradó éjszaka létrejött a  felfegyverkezett csapat, 1919. január 8-án viszont kikiáltották a Hucul Köztársaságot. A Köztársaság létrejöttéért a Klimpus fiutestvérek: Vaszilij (magyarul László), Dmitrij (Dömötör) és Iván (János), valamint az Ivanjuk testvérek, Njimcuk D. aktivan részt vettek és sokan mások is. Összesen 86 fő vett részt ezek közül 23 Nyugati Ukrán Népi Köztársaság hadsereg tisztjei. 1919. január 13-án a Hucul Köztársaság hadserege Klocsurák vezetése alatt a Máramoros Szigetre indul. A Hucul hadseregbe Galiciából önkéntes jelentkezők is voltak. Rövid időn belül a hadsereg felszabaditotta a rahói járás faluit és magát Rahó városát is. De sajnos a hadsereg Szigeten egy kis vereséget is szenvedett, ami nem engedte a sereg további felszabaditó utját. A hucul köztársaság 1919 junius-julius hónapig létesült, amig a román hadsereg nem vette fogságba e környéket.
Čńňîđč˙ ßńčí˙      A Szen-Zsermeni egyezés szerint (1919 év) Kárpátalja a Cseh-Szlovákia területéhez tartozott. Kőrösmező határmenti falu lett. Fejlődik az üzleti ág, élelmiszer tömeg raktárakat épitenek. A cseh vezetőség támogatta a mezőgazdaság  fejlesztését. Az emberek kölcsönöket vehettek fel az államtól, hogy megvásárolják a földeket. Ujjitották az utakat, új autóutakat épitettek, támasztó, erősitő falakat is épitettek a folyó mentén. Keskenyvágányt épitettek. Fejlődött az oktatás: a 3o-as években a faluban négy alsós iskola, egy 8 osztályos iskola, illetve fafaragó mesterségre tanitó iskola. Megalakult egy futbal csapat, önkéntes tüzoltó csapat. A fenntartásukhoz szükséges anyagi támogatást a Klimpus testvérek biztositották, melyek annak idején a fafeldolgozó egyik legnagyobb mühelyét birtokolták, magánvállalkozók lettek. Aktivan létesülnek a "Proszvita", sport egyesületek: "Sics", "Szokil", "Duhnovics társaság" stb. A fafaragó iskolákban a tanulók olyan famesterséget tanultak, olyan fafigurákat faragtak, butordiszeket csiszoltak melyek egész Európába szállitottak.  Ma a Kőrösmezei faácsok munkái Magyarországon (Dunakesziben, Szombathelyen), Csehországban (Prágában), Romániában (Szatmárnémetiben) is találhatók. Az 1938-as politikai események Csehszlovákia széthullásához vezetett, Kőrösmezeiek kivánták visszaállitani azt a szabadságot, mely a Hucul Köztársaság idejében volt. A falu lakossága aktivan támogatta a Kárpáti Ukrajna vezetősége munkáját: D. Klimpus a "Kárpáti Szics"-nek volt a portása, Klocsurák lett a gazdasági miniszter. A Klimpus testvérek mindenféle uton támogatták az ukrán hatalom visszaállitását a környéken.
Čńňîđč˙ ßńčí˙      11939. március 17-én a magyar hadsereg elfoglallta Kőrösmezőt. A falu határai magyar-lengyel határai lettek. 1939 szeptemberében, miután Lengyelország vereséget szenvedett a háboruban, létrejött a magyar-szovjet határ, melyet a jobb sors kereséséért több falu lakosa is átléphetett. A "szerencséseket" elkapta a KGB, a bünöyőket elküldték Szibériába, vagy a GULÁG lágerbe. 1942 január 4-én Kőrösmezőn egy alakulat jött létre,amely  a szovjet hadsereg megfigyelője volt, az alakulat élén Olekszander Borkanyuk állt. 1942 októberében Borkanyukot felakasztották. A Szovjet Legfelsőbb Tanács Prezidiuma Borkanyuk halála után  a "Szovjet Unió Hős" cimét. 1944 január 6-án a magyar hadsereg kiirtotta a falu minden zsidó származásu lakost. 1944 október 14-én Kőrüsmezőt a Vörös Hadsereg szabaditotta fel. A falu felszabaditásáért több mint 45o szovjet katona adta életét. A Vörös Hadsereg és a Csehszlovákia hadseregbe több mint 300 kőrösmezei önkéntes lépett be. Körülbelül 3o meghaltak a háboruban.


Rakhov kerületben a 30-as.


fel

   
         
         
  © 2004  ßńłí˙ - yasinya.com.ua | ßńčí˙ - yasinya.com | Äđŕăîáđŕň - dragobrat.info

Âčđňóŕëüíűé őîńňčíă