| |
|
|
Kárpátok. Pihenés :: Kárpátok. Szállodák és villák
Kárpátok. Kotedgek :: Kárpátok. Magán ingatlanok
Kárpátok. Pihenés. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Kőrösmező falu
Kárpátok. Kotedgek. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Kőrösmező falu
Kárpátok. Pihenés. Dragobrát :: Kárpátok. Szállodák és villák. Dragobrát
Kárpátok. Szállodák és villák. Laziscsina falu :: Kárpátok. Kotedgek. Laziscsina falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Laziscsina falu
Kárpátok. Szállodák és villák. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Magán ingatlanok. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Pihenés. Gyertyánliget falu
Kárpátok. Kotedgek. Jáblunica falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Jáblunica falu
Kárpátok. Izzó. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szauna. Kőrösmező falu
Áŕçŕ âłäďî÷číęó 'Ĺäĺëüâĺéń' - ßńłí˙, Áóęîâĺëü Äđŕăîáđŕň
Âłäďî÷číęîâčé ęîěďëĺęń "Ěĺđčäłŕí" Ńŕäčáŕ "Ęŕđďŕňč" Ńŕäčáŕ "Ęŕçęŕ Ęŕđďŕň"
Átutalás
 Kőrösmező (ukránul Jaszinja) - város tipusu falu Kárpátalja megyében, Rahói járásban Ukrajnán. Rahótól - a járási központtól 32 km távolságban fekszik, 274 km távolságban a megye székhelytől - Ungvártól.
Kőrösmező község 650 méter magasságban fekszik a tengerszint fölött a Hoverla, Petrosz és a Bliznica hegyek lábainál, valamint 40 km távolságban az Európa Földrajzi Középpontjától. A község területén Fekete Tisza (ukránul Csorna Tisza) és Laziscsina folyók vannak, melyek a falu központjában összefolynak. A Kőrösmező község lakossága - 9100 fő. A lakosság nagyobb része - ukránok (huculok) - 7948 fő vagy 87,6 %. Magyar nemzetiségüek is laknak - 1052 fő vagy 11,4%, egyébb nemzetiség képviselői - 1%.
A falu eredetéről egy legenda maradt ránk, mely szerint az Isten megmentett egy Sztruk nevü gazdát, akit a hegyekben a tél lepte el. A legenda elemzése során a cseh etnográfusok arra a következtetésre jutottak, mely szerint a község első lakosai a Zelena (magyarul Zöld) faluból erednek. Tivadar Mihály "Kárpátalja: népkutatási gondolatok" c. munkájában arra utal, hogy a helyi huculok elődjei a Koszovo és Járemcséből származtak. Egyébként a Sztrukovszkij templom környékén megmaradt "Krivorivnyá", "Zelencsinká", "Vászjkivcsik", "Bukoviná" elnevezések és a folklor anyagok elemzések során feltételezhetjük, hogy a falu első hullámmu benépesitése, egészen biztos Bukovinából indult, pontosabban Vizsnicki járásból, Csernivci megyéből. A kőris fával kapcsolatban kapta a község mai elnevezését. A kőris fa és a juh a régi Kőrösmező község zászlaján vannak ábrázolva. A Sztrukovszkij templom, a régi időkben pedig nem nagy toronyóra, mai napig is e község szimbólumai közé tartozik.
Kőrösmező falu fa épitészetéről, fafaragó mestereiről, bőr illetve szőr feldolgozásáról hires. Egyedi e környéken a hucul szövés és himzés, saját zene szerzőkkel illetve festőkkel gazdag e község. A Kőrösmezei táncokat, kolomijkákat (a hucul nép körében elterjedt népdal), énekeket nemcsak Ukrajnán hanem határain tulon is láthattják.
Jellegzetes e községre a saját nemzeti konyhája.
A falu erdőkkel, magas hegyekkel, hegyi völgyekkel van körülvéve, hol a nyári időszakban juhnyáj és tehéncsorda legelészik. Ezen a vidéken május végéig áll a hó, ami lehetőséget ad fél éven keresztül sielni, szánkózni, kikapcsolódni. Téli időszakban Önök számára sifelvonók vannak felszerelve, nyáron viszont a turistáknak lehetőségük adódik a gombák, erdei gyümölcsök szedésére, friss hegyi gyógyitó hatásu levegőre, ásványi vizforrások használatára. Az erdők állat és növényvilága igen gazdag. Mindez az itteni pihenésüket felejthetetlenné teszi.
fel
|
|
|
