| |
|
|
Kárpátok. Pihenés :: Kárpátok. Szállodák és villák
Kárpátok. Kotedgek :: Kárpátok. Magán ingatlanok
Kárpátok. Pihenés. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Kőrösmező falu
Kárpátok. Kotedgek. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Kőrösmező falu
Kárpátok. Pihenés. Dragobrát :: Kárpátok. Szállodák és villák. Dragobrát
Kárpátok. Szállodák és villák. Laziscsina falu :: Kárpátok. Kotedgek. Laziscsina falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Laziscsina falu
Kárpátok. Szállodák és villák. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Fekete Tisza falu :: Kárpátok. Szállodák és villák. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Magán ingatlanok. Tiszaborkut falu
Kárpátok. Pihenés. Gyertyánliget falu
Kárpátok. Kotedgek. Jáblunica falu :: Kárpátok. Magán ingatlanok. Jáblunica falu
Kárpátok. Izzó. Kőrösmező falu :: Kárpátok. Szauna. Kőrösmező falu
Áŕçŕ âłäďî÷číęó 'Ĺäĺëüâĺéń' - ßńłí˙, Áóęîâĺëü Äđŕăîáđŕň
Âłäďî÷číęîâčé ęîěďëĺęń "Ěĺđčäłŕí" Ńŕäčáŕ "Ęŕđďŕňč" Ńŕäčáŕ "Ęŕçęŕ Ęŕđďŕň"
Átutalás
 Kárpátalaj megye (ukránul Záárpátszká oblásztj, ruszinl: Podkárpátszká oblásztj) - Ukrajna nyugati részén fekszik. Egyetlen olyan megye, amely 4 szomszédos országokkal határos.
Kárpátalja adminisztrativ megye székhelye - Ungvár.
Adminisztrativ egységek, községek és falvak száma a következőképpen alakulnak: járások - 13, a városokban lévő járások száma - 0, lakótelepek - 609, ebből falusi - 579, városi - 30, város tipusu falvak - 19, városok - 11, ebből megye székhely jelentőségü városok - 5, járási jelentőségü városok - 6, falusi községek - 307.
Kárpátalja megye 1946 január 22-én alakult. Térfogata 12,8 ezer km négyzetméter (Ukrajna összterületének 2,1%). Lakossága - 1287,4 ezer fő (Ukrajna lakosságának a 2,6%), ezen belül városi lakosság - 501,6 ezer fő (39%), falusi - 785,8 ezer fő (61%). A népsürüség - 100,6 fő négyzetkilométerre.
ÎA megye az ország délnyugati részén helyezkedik el. Éjszakon Lengyelországgal és Lemberg megyével, Keleten - az Ivano-Frankovszki megyével, Délen - Romániával, Nyugaton - Magyarországgal és Szlovákiával határos.
Adminisztrativ-területü felbontásban: 13 adminisztrativ járás, 10 város, ebből 3 város megye syzékhelyi alárendeltségü (Ungvár, Munkács, Huszt városok), 20 városi lakótelep, 579 falusi lakótelep.
Adminisztrativ központ - Ungvár városa - mely a IX. században alakult, városként 1635 óta létezik. Lakossága 126,6 ezer fő.
A megye nagyobb része az Ukrán Kárpátok délnyugati részén, széleslevelü erdős zónában fekszik. A megye területén a következő anyagok találhatók: vörös szén, higany, alunitok, polimetalikus anyagok, kősó. A klima mérsékelten kontinentális. Kárpátalja déli részén a tél rövid és puha, a nyár meleg. A Kárpátok magas részein a tél hideg és tartalmasan hosszu, a nzár rövid és hüvös.
A megye területén körülbelül 150 folyó folyik több mint 1o km hosszuságban. Minden folyó a Tiszához tartozik mely a Duna mellékfolyólyaként hires. Legnagyobb folyók - Taracköz (ukránul Tereszva), Tereblja, Rika, Borysova, Latorca (ukránul Látorica).
Nagyon régóta ez a terület olyan szerepet játszik, mint egy "hid", mely összekapcsolja az Éjszaki és a Déli, a Nyugati és a Keleti Európát. Hosszu ideig a Kárpáti Rusz területe magyar uralkodókhoz tartozott, akik meg szerették volna erősiteni gazdaságukat. De 1541-ben a törökök elfoglalták a magyar földet. Ennek hatására a Magyar föld elszakadt, nem maradt egységes. Kárpátalja kettészakadt. Kárpátalja középső és keleti része a törökökhöz tartozott, nyugati része a Habsburgokhoz került. A XVII. század végén, 16o éves török fogság után a magyar föld és Kárpátalja a Habsburgok uralkodása alá került. Miután Ausztria vereséget szenvedett, 1866-ban megalakult az osztrák-magyar föld. 1919-ben Csehszlovákia magáévá tette a megye nyugati, Románia pedig a megye éjszak-keleti részét. Ugyanebben az időben Magyarországon kihirdetik a Szovjet Köztársaságot, melybe beletartozott Kárpátalja nagyobb része. Ennek hatására az 1919-es Párizsi békeszerződésben megállapitották, hogy Kárpátalja hivatalosan is Csehszlovákiához csatlakozik. 1945 junius 29-én Moszkvában Csehszlovákia és Szovjet Unió között szerződés iratott alá a két fél, mely értelmében a Nyugati Ukrajna a Szovjet Unióhoz tartozik. Összességben véve az utóbbi évtizedekben a megye népessége igen megnőtt. A népesség növekedése 1990-1993-as évekre esik.
A Kárpátalja munkaképes lakossága egybeesik az össz Ukrajnai mutatókkal.
Kárpátalján élő ukrán anyanyelvü fő száma - 75 %. Kárpátalja nehéz történelmi háttere, több ország alatti élete magyarázza azt a tényt, mely szerint e területen több nemzetiség is lakik - magyarok (ukránok után a második helyet kapja létszámában), románok. Magyarlakta terület -a megye éjszak nyugati része, mely Magyarországgal határos, egyes helyeken a magyarok létszáma meghaladja az 50 %. Románlakta terület a megye délkeleti része. A megye harmadik legnagyobb etnikai csoportja - oroszok, kb. 4%. A romák (cigányok) a megye negyedik legnagyobb etnikai csoportja. Leginkább Kárpátalja nyugati részén laknak többségben.
Kárpátalján más nemzetiségek is élnek, melyeknek száma nem haladja meg az 1%-ot: szlovákok, fehéroroszok (ukránul biloruszok), németek. Mint Ukrajna Nyugati részére ugyanugy Kárpátaljára is jellemző az, hogy egy vallási gyülekezetre mintegy ezer fő jut, ami arról árulkodik, hogy a terület lakói nagyon vallásos nép. Kárpátalján vannak: Görög-katolikus, Római-katolikus, Református Egyházak és más gyülekezetek is.
A Pravoszláv Egyház Kárpátalján képviseli a Kijevi valamint a Moszkvai patriarchátust is. Kárpátalja legurbanizáltabb Ukrajnai terület. Emellett Kárpátalja minden tizedik lakosa - Ungváron él. A falusi lakosság 579 fuluban él. A megye falvai 8-10 km hosszuak, leginkább a folyók mentén helyezkednek el. A falvak nagyon ritkán a magasságba mennek, nem haladják meg a 850 méter magasságot a tengerszint fülütt.
A megye agrár-indusztriai gazdasága és a rekreációs komplexum is fejlettek.
Az utóbbi években a megye gazdaságában komoly változások történtek: syélesedtek az erdei területek, nagyobbodott, erősödött a fafeldolgozó, cellulóz-papir és élelmiszer ágazatok. A fafeldolgozó ágazatból épitészethez szükséges nyersanyagot, fürészanyagokat valamint kartont készitenek. Autóépitészeti ág és vasfeldolgozó mühelyek gépeket, rádióelektromos felszerelést állitanak ki. A könnyü ipar varrott dolgokat, bőr cipőket készit. De a megye legnagyobb iparrészét az élelmiszer ág teszi ki. Tejterméket, hústerméket, pékárút, konzerveket, dohányterméket dolgoznak fel a megyében, borkészitő gyárak is vannak.
Mezőgazdasági téren a megye nagyon különbözik Ukrajna más megyéitől, ebben rejlik az ő egyedisége. Kárpátalján legkevesebb a mezőgazdasághoz szükséges föld területe. Itt Ukrajna legmagasabb százaléka a többéves növényeknek. A megye szőlő területéről és gyümölcsöseiről országszerte nagyon hires.
A megye fő tulajdonsága: Kárpátalaj területén sok épitészeti emlék van, többek között megemlitést érdemel a Gerényi Szent Anna rotonda, különbözö várak melyek a megye szinte minden részén vannak (ilyen például az Ungvári vár, stb.).
fel
|
|
|
